2009. február 13., péntek

cím nélkül. a címek amúgyis feleslegesek

Nem ismerem magamat, mert engem senkisem : ) Ésha senki akkor énsem. Pedigjolenne most, tudnám mit csináljak, és hogyan. Valamiért mindenki azt hiszi, hogy, nekem annyira nagyon jó. Pedig nem mondtam én semmi ilyet. Nemispanaszkodom amugy. Najó, de csak néha : )
Sosem voltam olyan, amilyen szerettem volna, nem volt egyszerre 1236787654 csillió barátnőm, nem játszadoztam velük, nemis akartam kihasználni senkit. Nem voltam képes rá, nemis ezért "lányoztam". Irigylem az olyan fiúkat, akik lelkiismeretfurdalás nélkül megtudják tenni. Nem törödnekaz érzésekkel. Elnyomjákde lehet nincsis, már rég elbujt mélyre, vagy megölte magát.
Jó lehet igy élni. Nem törődni másokkal. Remélem változom közben, merthogy mindenki változik.
És majd nemleszek ilyenhogy törődökmásokkal. Eltaposok mindenkit, és könyörtelen leszek. Mert már csak igy lehet ezt túlélni. Dehogyis. Igazábol csak szenvedni kell kicsit, és máris segitettél embereken. Nekem ez megéri.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése